Az Ablak

A hetekben ment a mozikban egy igaz történeten alapuló film, melyben egy csapat amatőr hegymászó felmászik a világ legmagasabb hegyére, az Everestre. Oda nem lehet ám bármikor felsétálni: május környékén nyílik az az Ablak, amikor a legnagyobb az esélye a “jó időjárásnak”, a hegymászók a legnagyobb eséllyel fel tudnak menni és le tudnak mászni úgy, hogy életben maradnak a fagyos vidéken. Nem véletlen, hogy a csúcstámadások nagy része ebben az időszakban, Ablakban történik.

Ez az Ablak analógia jutott eszembe szeptember végén, amikor az egyébként nagyon kellemes időjárású spanyol Valenciában dolgoztam. Két hétig a legjobb európai egyetemekről jelentkező, különböző hátterű, válogatottan okos emberekkel dolgoztunk azon, miként lehetne Valencia városa még zöldebb, hogyan tudná a város csökkenteni szén-dioxid kibocsátását. A jelenlegi projektek és kihívások megismerése után kis csapatokban klímainnovációs ötleteket dolgoztunk ki, üzleti tervet építettünk, s a csapatok az utolsó napon a városvezetésnek prezentálták ötleteiket. Én coachként facilitáltam a folyamatot a Climate-KIC szervezésében.

Valenciában a 24 évig egyeduralkodó városvezetőt egy zöldpárti polgármester váltotta idén. Ezzel egy Ablak, egy nagyon kedvező lehetőség nyílt ahhoz, hogy a legjobb klímainnovációs ötletek valóban megvalósuljanak. Pedig Valencia már most is egy nagyon élhető város: hibrid és elektromos taxik furikáznak a belvárosban, a kikötő széndioxid kibocsátását egész pontosan mérik, a közösségi bicikli használat fejlett, s a város folyójának, a Túriának a medrét néhány évtizede kipakolták a városból, s a régi, már száraz folyómederben zöld parkokat, közösségi tereket A Horizont 2020 stratégia előírja, hogy 2020-ra a CO2 kibocsátást 20%-kal kell csökkenteni.

Abban a tudósok nagy része ma már egyetért, hogy a klímaváltozás az emberi tevékenységnek köszönhetően “zajlik”, egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási viszonyok, hurrikánok, szárazságok, árvizek, hőhullámok. A légkör CO2 szintjének emelkedése kimutathatóan hozzájárul ehhez, ezért ez a nagy figyelem. A folyamat már zajlik, Budapesten például még sosem mértek nyáron ennyi egymást követő napon keresztül 40 fok körüli hőmérsékletet. A tét óriási, a következmények már a mi életünkben is drámaiak: emberi és anyagi veszteség, éhezés, háborúk az édesvízért, népvándorlás.

Ezt igyekszünk megelőzni vagy a hatást csökkenteni. A technológia nagyrészt rendelkezésre áll, a megoldások egy jó részére található olyan üzleti modell, mely a szereplőknek elfogadható, akár előnyös is, de az innovatív ötletek elterjesztése a mindennapokban azért nem egyszerű: egy bonyolult szocio-technológiai környezetben, különböző iparágakat összefogva, nagyon különböző “stakeholder”-eket egyszerre figyelembe véve kell a változást levezényelni (l. transition thinking).

Hazatérve azért büszkeséggel tölt el, ha Budapestre gondolok. Rengeteget fejlődött a város a CO2 kibocsátás kapcsán: a kerékpár használat olyan szépen emelkedik, hogy már nincs szükség Critical Mass-re, van egy jól működő Bubink, a közösségi közlekedés nagyon sokat javult. A Siemens székház tetején a zöld tető nemcsak a fűtés-hűtés költségeit csökkenti, hanem a szállóporból is felfog, és az esővíz hasznosításában is van szerepe. Az Eiffel Palace Irodaház a környezettudatos építés és üzemeltetés magasiskolája. S ha nálunk egy autós kanyarodik, elsőbbséget ad a biciklisnek. Valenciában a biciklis ad elsőbbséget az autósnak…

Share This